Dr. Hesslein Henrik:
Eszmények és érdekek, szociológiai tanulmány.
Athenaeum, 1908.
Ă–t tanulmány a hitrĹ‘l, a törtĂ©nelem tanĂtásárĂłl, az erĹ‘rĹ‘l Ă©s az anyagrĂłl, az eszmĂ©nyekrĹ‘l Ă©s Ă©rdekekrĹ‘l.
„A termĂ©szet teremtette az önzĂ©st Ă©s a szeretetet, hogy az ember elĂ©rje az öncĂ©lt Ă©s megközelĂthesse a közcĂ©lt. Ezen termĂ©szetes eszmei eszközök is, mint maga az ember Ă©s a lĂ©lek, termĂ©szetes Ăşton jöttek lĂ©tre. Minden önfentartási Ă©s fajfentartási eszköznek, mĂłdnak, eszmĂ©nek Ĺ‘sapja a fizikai kapcsolĂłdás. A nehĂ©zkessĂ©g nagy törvĂ©nye Ă©s az ezen törvĂ©ny alatt állĂł vonzás Ă©s taszĂtás, a rugalmasság, az összhang Ă©s az egyensĂşly — ezek az Ĺ‘sere- deti alaptörvĂ©nyek, egyben alapzata az emberi lĂ©tnek Ă©s rendnek is. Mindezt áthatja a nagy termĂ©szet csodás Ă©rdekszerűsĂ©ge, melybĹ‘l kisarjadzott az emberi Ă©rdek is. Az Ă©rdekszerűsĂ©g magasabb szfĂ©rája az eszme. Puszta eszmĂ©nybĹ‘l nem Ă©l meg sem az egyĂ©n, sem a társadalom, a puszta Ă©rdek felfalná a társadalmat is, az egyĂ©nt is. MásrĂ©szt az eszmĂ©ben is van Ă©rdek, az Ă©rdekbĹ‘l is kiválik az eszme. Ez a kiválás nem egyĂ©b, mint a termĂ©szetes Ă©rdekszerű- sĂ©gnek az emberi Ă©leten át is kitörĹ‘ fensĂ©ges evolĂşciĂłja.
Hernád Henrik
Eszme és fizikum
Budapest, 1934
Kellner és Kiss
FilozĂłfia




